Sokszor csak leülök és nézem a szürke keretes wordpad ablakot, a fehér mezőt, pörögnek belül a fogalmazatlan mondatok. Hogy lesz ebből három velős darab az aznapi reggelre? Soha nem lehet tudni, mi jön elő, csak fel kell raknom a tíz ujjamat a billentyűzetre, íme.