Az örök és általános dilemma elkapott megint, valahol egyensúlyba kell rakni a szigorúan vett munkát, ami egy kényszer, a szigorúan vett pihenést, ami szintén kényszer és az igazi kikapcsolódást az igazi örömmel végzett munkával együtt. Mindig úgy áll a helyzet, hogy ha a másodikhoz van kedvem és hangulatom, az elsőbe kell mennem. És fordítva is volt már. Örök elégedetlenség az élet megrontója?
2009/07/17
2009/07/07
Nem nyusszogok, de nekem mar keso. Nagy koert sikit zsebemben a veso.
Bejegyezte: Meta Hari dátum: 2:46 du. 0 megjegyzés
Címkék: firka
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)