"A víz nem áll ellen. A víz folyik. Ha belemártod a kezedet, csak a simogatását érzed. A víz nem kemény fal, nem állít meg, ha szembemész vele. De a víz mindig arra megy, amerre akar, és végül semmi sem állíthatja útját. A vízcsepp kivájja a követ. Emlékezz erre gyermekem. Emlékezz rá, hogy felerészben víz vagy. Ha nem tudsz áttörni egy akadályon, kerüld meg! Így tesz a víz."

/Margaret Atwood - Penelopeia/

Egyre kevésbé megy az ülés mostanában, ismét. Tavaly nyáron is volt ilyen, nem vallom be nyilvánosan, hogy mikor kezdődött, de nyár volt... Fekvés lesz ennek a vége, már látom, ismét, tavaly ősszel is volt ilyen, nem...

Sokszor csak leülök és nézem a szürke keretes wordpad ablakot, a fehér mezőt, pörögnek belül a fogalmazatlan mondatok. Hogy lesz ebből három velős darab az aznapi reggelre? Soha nem lehet tudni, mi jön elő, csak fel kell raknom a tíz ujjamat a billentyűzetre, íme.

Úgy döntöttem, most már mégiscsak belevágok, nincs több időhúzás. Bármi lesz, úgy lesz és hiába nemszeretem dolog a pszicho-thriller, az élet ezen az oldalon van. Igazság, kutyák, minden - odaát.

Nagyon itt az ideje rendbe szedni a dolgokat. Cukormentes, koffeinmentes, zsírmentes, füstmentes - aha, persze, ezt mind kell, mert az eredetit nem szabad, doki mondja, szexmentes, pff, már csak ez hiányzik. Hát nehezen tudom elképzelni, hogy az életmentes élet valamire jó lesz, hiába ajánlgatja minden egészségguru.

Kérdőruhában állok az ablak előtt, hogy húzzak farmert és zoknit vagy nyár van mindenáron, fürdőnaci, strandpapucs? Mindenesetre egy korty tojáslikőrt belerajzolok a kávémba, melegítsen tovább.
Két perc toporgás és odakint nagyon csendesen esik, hmm, még egy kávé.

Bejelentés helyett megmondtam, hogy másik igekötőt fogok használni július végén a 'lép' szó előtt (ki, le), és a 'ha' feltétel után mondtam még két dolgot. Riadtnézés volt a borítékolt első reakció, másodjára már kitört az édesmázosság, hiába azonban, mert elhatároztam, a kényszer nyelvészkedést nem vállalom. Vállalatom kényszerít, het is, hatni azonban már nem tud, nyalni nem fogok fizuemelésért, az fix, pont.

Vadlót fogtam.

Tizennégy napom van még és tizennégy bogyó hátra. Azután bármi megtörténhet, hamarosan kiderül, várni kell és semmi belegondolás, annál nincs is rosszabb, mint b és c terveket dédelgetni a d terv előtt. Lassan már megtanulom, akarni felesleges.