2007/06/30

Ahogy öt napig vártam a szabad írás lehetőségét, úgy fogytak el a szavak. Ideálisak a körülmények, kellemes a rádiózene, se meleg, se hideg, szabad szombat, még kis konyhai molyolás is jutott, hja, lecsószezon van. Inkább mégis rezignálok.
*
Utólag figyelek csak föl, mostanában kerülnek az igék, mindig úgy kell visszaírni őket.

Mi lehet annál izgalmasabb szombat délelőtti sport, mint egy csirke tepsibe ölése? Biciklizés az alternatíva és most nem tudok választani. Szemerkél az eső, így aztán még nehezebb.

2007/06/29

Az egyik legnagyobb kihívás tintával rejtvényt fejteni. Se radír, se átfirkálás, vajon kijön a rács hibátlanul?

Egy fél üveg bor, öt óra alvás, azt hittem este, hogy gond lesz az ébredéssel. Hát nem, menetrend szerint háromnegyed ötkor felpillant a szemem. Átalakult a bioritmusom, öregsz...

2007/06/28

15 év, 20 év, korábban el sem tudtam képzelni, hogy létezik a családon kívül ilyen hosszú nexus. Most már az ősz hajszálakon sem csodálkozom. Csak még arra kell választ gyűjteni, mi történt ennyi idő alatt, túl sok minden vagy mégse változott semmi?

majd adok kölcsön rovátkát.

Vicces kedvű fénylő lény. Vannak gyógyalvások és vannak hangulatjavító alvások. Legyen ez az alap.

2007/06/27

A megőrüléstől való félelem vajon predesztinál-e. Vajon ellenszer-e a gyógypletyka. Kimondjam-e, leírjam-e, bevonzom-e vagy elriasztom? Mindig utólag derül ki.
*
Marhaság ez. Az érintéstelenség beszél csak kifelé.

Egész délután egy régesrégi Tankcsapda-nóta refrénje mászkált a fejemben. Hihetetlen újra és újra megtapasztalnom, hogy a mostani környezetemben nem veszik a lapot a poénokra az emberek. Minden mondatom kinyilatkoztatásként és vérkomolyan fogadtatik.
"Baj van, baj..."

Ólmos szempillák, görcsbe induló vádli, kicsi didergés. Tíz óra monitorbámulás nagyon agyleszívó tud lenni. Meg mást leszívó is, nem merem elkezdeni a napi egy pohár vörösbor kúrát.

2007/06/26

A szellemi képesség kiismerhetetlensége

Az óvatos ne engedje, hogy akár tudását, akár tehetségét legmélyéig megmérjék, ha azt akarja, hogy mindenki becsülje. Ám hadd ismerjék, de ne értsék meg egészen. Senki se tapasztalja ki képessége határait, hogy természetszerű csalódás ne érje. Ügyelj, hogy ne lásson át rajtad senki teljesen, mert a találgatás és kétség, vajon mennyire vagy képes, több tiszteletet kelt, mint szellemi kincseid pontos ismerete, bármilyen nagyok is azok.

/Baltasar Gracián: Az életbölcsesség kézikönyve/

Csak én ismerem az életemet, ide tömör három mondat. Az, ami máskor egy szétnyúló tésztafolyam, hiába okot kereső értelemmel, na az már elmondhatatlan. Mégis de jó legalább kikínlódni ide valami esszenciát. Őszinteség-tréning, lehet.

Hajnal előtt egy órával kiizzadt az ágy magából, most kapaszkodom a huzat miatt az asztal szélében, tétova két óra van még indulásig. Meleg még, de az enyém.

2007/06/25

Egész nap azon gondolkodtam, hogy a túlélésen kívül mi is az én életcélom, merthogy a túlélés nem az. Napok óta titkos sírhatnékom van emiatt, és nincs de.

2007/06/24

Az a nagy köteg ebédjegy, amit szerdán odaadtam egy nálamnál éhesebb embernek, az a köteg ebédjegy megsokszorozta a jót. A huszontötödik hét emlékezetes lesz mégiscsak, helyükre kerültek tárgyak, ételek, emberek, pillangóhatás, nincs is jobb szó ennél.
Szabad sírni boldogságtól.

2007/06/23

Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára tegyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
(Weöres: A teljesség felé)

2007/06/22

Marja az izzadt só az arcomat. Keresek egy eszkimó rokont. Családlátogatásra.

Kevés a munka, most kénytelenek vagyunk egymással beszélgetni. Milyen unalmasak stressz nélkül az emberek és milyen érdekesek stressz nélkül az emberek! Jó lenne átmenteni egy kicsit a mostani emberi pillanatokból a nagy nyári pörgésre is egy kicsit. Hogy ne mindig csak marjuk egymást lényegtelenül fontossá tett dolgok miatt.

2007/06/21

Lekapcsolt neonok, lekapcsolt rádió. Csak a klímagép dorombol és a monitor világít. 17:30 és senki sincs az irodában. A hatékonysági mutató 300 %-ra ugrott. Szerencsés szerda volt, bár fárasztó és szemkiégetős, de ma ennek erősen éreztem a hasznát. Életcél: ismételni, ismételni az ilyen szerdákat.

Sültszalonna-szag grasszál a házban. Az a jó, hogy a mi konyhánkból indul.

Ahogy ma sorra megjöttek a távollévő szeretteim, úgy múlt el a nyominger hangulat. Egészen odáig vetemedtem, hogy ebéd utántól nem csináltam semmit. De olyan semmit, hogy még az egérmutató is unatkozott. Széles vigyor.

A leghosszabb nappal, a legrövidebb éjszaka, Szent Iván éjjele, telihold. Lám, az égi naptár épp oly zsúfolt, mint az enyém.

2007/06/20

Tegnap három nagyon rossz pillanat volt, ma három nagyon jó. Mindhárom adásról szólt és egyik sem kapcsolódott pénzhez. Boldog mosolyok, három.

2007/06/19

Egy érintésnek induló ösztönös mozdulat. Lehanyatlott félúton és zavart a mosoly.
Zsúfolt vonat, mellettem üres ülések. Végig azok maradnak.
Visszataszítok. Napra nap és éjre éj és semmi sem változik.

2007/06/18

Hullámvasút az egész nap, csoda a reggel, kín a mászkálás, tompa a nézés, monoton a monitor-rács, kétperces kapcsolódások véletlenből és megnyugtató mondatok. Egymás után, majd össze-vissza, majd mindeféle sorrendben. Hatra töltény fogyott, hétre jött a naplemente, most ágy.
Délután? Potya húsvéti csokitojás.

"Egy tojás mindig valami nagy kaland, hátha most valami más lesz..." Igaz ez ma reggel is, a hajnal fényei és illata még ugyanaz, de kezdődik egy új nap, egy új hét... hátha most valami más lesz. Mindig azt hiszem, most aztán már tényleg a vég és akkor jön egy másik reggel és kezdem elölről a reménykedést. Túlélőprogram ez.

2007/06/17

Egy jóképű pletykálás mindig helyrerázza a magábaforduló lelkeket. Esetleg tud inspirálni is a jövőre vonatkozóan. Pláne így van, ha egy nagy tál hideg meggylevessel van az eset támogatva.

Újhold és energiaminimum. Nem értek a vajákos tudományhoz, csak félve tapasztalom, a leginkább sikeres dolgaim a semmittevéshez kapcsolódnak ilyentájt. Két hét múlva bezzeg.

2007/06/16

A hétvége közepén valamelyest jobb a helyzet. Pirítós krémsajttal és paradicsommal, kávé és betűk. A mosógép csendesen zümmög, vacsoraötlet tálalva. Minden más a majd kategóriába esik.

2007/06/14

Megfő az agyam. Ráadásul szívják is lefelé a dolgok. Egy fényév van még a hétvégéig.

2007/06/13

Lopott csók édességéről nem lehet vitát nyitni.

Jó dolog, hogy valaki ma nagyon örül. Kemény hónapok munkája után egy szép államvizsga és férfimunka volt. Büszkeség van ám nagyon.

2007/06/12

Amennyire csak lehet, negatívba fordult a nap. A munkalepasszolásban mindenki élversenyző, viszont most elhangzott egy 'nem'. Alighanem az ellenkezője lett volna a kívánatos viselkedés. Soha nem tudok elég okos lenni a helyzetekhez. Egyszerűen csak jól akarom elvégezni a dolgomat. Alighanem az ellenkezője lenne a kívánatos viselkedés. Ó, Lipót!

A délutáni harminc fok tudatában inkább most mégse borzongok a friss hajnalban. Kihajoltam az ablakon és percekig figyeltem, ahogy a gondnok a ház előtt sepreget. Ilyenkor még lehet hallani az ágsöprű kaparását az utcakövön.

2007/06/11

Homály táncol az utcakövön, szomorú kutya visszaköszön.

Lötyög rajtam az életem. Ma mindenki kedves volt, mosolygott rám. Nem találom a helyem. Minimálkontaktus a kollégákkal. Így talán működni fog?

2007/06/10

Rejtett piro. Kezdődött Umberto Eco Gyufaleveleivel. Folytatódott Couplandnál az X generációban a levélgyufa-gyűjteménnyel. Most meg Vonnegut gépzongorál gyufacsomagokkal. Feltűnt ez a sorrend és egyidejűség. Vajon mi ez, álomfejtő kell-e vagy ómenklatúra?

Kint hőzöng egy mentőautó. Bent kattog a mikró. Kávézom. Friss reggel van.

2007/06/09

Addig minden rendben van a nyárral, amíg a reggeli levegős napfény lebegteti a faleveleket. Ha elér a dél, minden megváltozik, kívánkozik az ember pincébe, tópartra, hideg tájakra, itt meg marad a tikkadt utcakő. Még három hónapig mar az izzadtság, időgép vajon tényleg nincsen még?

2007/06/08

Jóóólvan, he! mondtam magamnak az előbb. Nem kell úgy elkeseredni, még mindig nálad a lehetőség, hogy döntsél. Ők azt hiszik, tudják, hogy mit akarjál, mert az jó (nekik jó). Akár igazuk is lehetne, de nincs. Mondtam magamnak az előbb: te tudod, mit akarsz vagy pontosan mit nem. Aztán merj.
Most merülök. Meleg ellen fürdőkád.
A súly még mindig a nálad és a te szavakon van. Jól elbeszélgetünk mi ketten.

Hamvas Béla, Vízöntő-kor, a tömeg pusztít, rosszkedvem június hetedikéje, csupa ilyetén hatás. Még mindig fogalmam sincs, mit csináljak a pozitív jövő érdekében. A belső emigrációt pedig meg kell erősítenem, addig volt jó, míg működött. Ha kibújok, a nájlonemberek legyőznek. Hejj, Lipót!

2007/06/07

Nyári hajnali friss levegő a legjobb az alváshoz. Miért kell akkor hát mindig ilyenkor felkelni. Rossz ez.

2007/06/06

Vajon létezik vízhatlan glória?

Kávé, reggeli újság, olvasom, a Vatikán megcsapolja az égi energiát, bevezeti a napelem-fűtést. Brávó, mondtam és elkezdtem örülni. Most majd jó sokan fogják utánozni.
cikk

2007/06/04

izmokban szétáradó féltés
ez van, amikor hírek jönnek
és tehetetlenség kúszik
ez van, amikor látom a kínt
és a simogatásért könyörgő
bőrfelületeket

2007/06/02

Nyári szombat este, 22:27 - annyira csend van most, hogy felhallatszik a harmadikra a taxis rádiója. Hihetetlenül fura CB-hallgatózni.

Könyvhét, dedikálások, tömeg, rajongók és rajongottak. Azt hiszem, kellő hiúság nélkül nem szabad íróságra adni a fejünket. A hízelgés keni a tintát, azt hiszem. Nagy "írófejedelmeket" figyeltem, minél magasabb a piedesztál, annál több ájult könyvvásárló. Kíváncsiságom töretlen, vajon mi lesz ezen könyvek sorsa? Szekrénysor-dísz vagy tényleg...? Abban bízom, hogy tényleg.

2007/06/01

Észre se vettem, hogy odakint esik. Már csak az ereszcsatornák zörögnek, no ez feltűnt, a aszfalt lassan felszárad. Jó írni, jó olvasni, mert közben nem kell észrevenni az esőt.

Mi a legjobb az utazásban?
Az, hogy nem kell ott lenned, ahol rendszerint lenni szoktál. Hanem valahol máshol, máshol meg általában mindig jobb. Azért jobb, mert ismeretlen és izgalmas is tud lenni, ha akar. Jó még benne az, hogy menni lehet, a fizikai haladást figyelni. A környezet változását figyelni. Észrevenni új részleteket a világból. Megfigyelni a változást. Van még egy dolog, ami magában az utazásban jó, van egy bizonyos kényszerű összekapcsolódás, másokkal vagy ha egyedül utazunk, akkor önmagunkkal. Néha ez a legizgalmasabb.