Hogy van az már, hogy jó csajok egyszercsak eltűnnek a közéletből, ha összetalálkoznak jó pasival. Miért zárkóznak be egy kapcsolatba azonnal. Ennyire fontos azt a láncot fényesítgetni. Kérdések. És nem értem a válaszokat.

Gesztenyefák alatt hűsítő szellőben beszélgetni igazán nagy luxus mostanában. Ha visszajönnének a Régi Szép Idők, amikor a napok sebessége még tűnődő volt? Emberibb lenne a világ.
Ugyanez vonatkozik tóparton ücsörgésre is, nézni a hullámokat és a fodrokat, beszívni az illatot és ahogy a felhők járkálnak az égen, úgy változik a lábnyomuk a vízen. A nád pedig susogjon. Úgy igazán.

Vajon miért olyan unalmasak a céges email-ek, miért mindig azok a használhatatlan mondatok, semmire se jó információk jönnek? És vajon miért nem lehet egy frappáns tárgysort olvasni egyáltalán? Két kérdes, amely megrengette a napomat, de hiába is sóhajtozok minőségi olvasnivaló iránt, munkaidőben csak a karakterhalmaz árad felém, viszontárasztásra sohasincs nyugodt három percem. Mert olyankor csörög valamelyik telefon.

Egy dolgot forgatok a fejemben. Egyelőre this is a beginning of beautiful.... csak leírom, hogy később teljesen pontosan tudjam, mikor élesedett kritikussá a helyzet.

van, amikor úgy van, hogy nem van. első pillanatban még simán veszem az adást, azután egy szemhéjfelnyitás már nem megy. hirtelen, mint a redőny. végül össze kell szedni az erőt az ágyig. az íróasztal kényelmetlen homloktájban. előtte angolórán a félidőig még benne voltak a fejemben a szavak. aztán egy szemhéjfelnyitás után elvesztek. már csak mutatni bírtam, hogy fel kell fordítani egy poharat. még az angol up se jutott eszembe.
és ez még csak a tegnap.

Velence-képek, kalandok felemlegetése. Tengerillat idézése. Hát megint erősen visszavágyom.

Egy délutános sárkányröptetés sok kudarccal, átkötéssel, köves úton rohangálással hegynek fel, le, zsinórbevágással tenyérben, közben a szél hol volt, hol nem volt. Leégett a homlokom. Ki gondolta volna, milyen jó ez a sport. Ütős kis izomláz sikeredett. Jövő héten újratábla. Kalapban.

Hajnali tengersóhajtást álmodom. Nappal is. Az se baj, ha hangosan zúg, sistereg, talán kimossa az itteni életet.

Gyorsan telik a freeblog tárhely. Melegítem a menedékházat :-)