Naptárreformot, újra, érzem, hogy kell. Tépem kifelé a napokat, ismét, ehh, már előre is. Elkezdett ismétlődni a történelem, a saját. Nem akarom és mégse tudok tenni ellene semmit, nem kívülről, hanem belülről. És akkor ne legyek szomorú, ha a Lipót bezárt?!