Szombatra megfordult a széljárás itthon, menőke jött, és egy remek kis országjárás kerekedett. 343 kilométer keréken és nemistudomhány kilométerrel közelebb egy igaz világhoz. A hangulatról tudok csak szólni, arról is inkább legyen egy kép.
*
Amikor elértél egy pontot, amit a világvégének gondolsz, meg kell ijedni, hogy mi lehet itt tenni és rá kell ébredned, hogy mégis mindig lesz utána is. Először ez elképzelhetetlen, azután egy külső kényszer fog gondolkodásra utalni, három óra mondjuk egy guruló fémdobozban, kint a futó táj és a felhők, majd egy teljesen új élethelyzet és akár hiszed, akár nem, ott a megoldás. Persze hogy előbb el kell engedni ezt a világvégét. És a végén nem szabad elcsodálkoznod, hogy ez egy világ kezdete.