2007/05/17

van, amikor úgy van, hogy nem van. első pillanatban még simán veszem az adást, azután egy szemhéjfelnyitás már nem megy. hirtelen, mint a redőny. végül össze kell szedni az erőt az ágyig. az íróasztal kényelmetlen homloktájban. előtte angolórán a félidőig még benne voltak a fejemben a szavak. aztán egy szemhéjfelnyitás után elvesztek. már csak mutatni bírtam, hogy fel kell fordítani egy poharat. még az angol up se jutott eszembe.
és ez még csak a tegnap.

Nincsenek megjegyzések: