2009/02/26

Most már ez mindig így lesz, hogy zsáknyi nyomasztás ül majd rajtam? Hogy sohasem fogom már a gondtalanságot érezni, talán csak azokban a tízpercekben, és a többiben mindig ott van az ázott vászon szaga, a zsáké, hogy majd most tényleg jól csinálom-e és a következmények. A felnőttek azért olyan nagyok és erősek, hogy el tudják vinni ezt a zsákot egészen sokáig és egészen messze.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

De fogod. Különben meg az élet a kis szépjóvidámszívmelengető 10perceseiből áll úgyis össze. Azokat kell fokozni:)
Meg a zsákot is bírod Te, viszed Te, na ne már hogy nem!:) Látom én is, messziről...

Névtelen írta...

Viszed Te azt a zsákot! Még eljutsz messzire. Messzebbre mint "Gondolnád" :)
A gondtalan tízperceket meg csak gyűjtögesd, hisz ebből áll össze az élet maga...

(Vmi effélét már idekommenteltem, tegnap,lehet, sikertelenül)
rhumel

Meta Hari írta...

Néha van úgy, hogy egy kődarab meglyukacsosodik, szivacskönnyű lesz, miután elmúlt valami.. Tegnap nem értem ide, ezért a késés, de a zsák...hmm.. alakul állandóan, változik a súlya. De legalább történik valami :))