Két évvel ezelőtt minden szellemi- és betűlázban égett. Ma nosztalgia-szerkesztés miatt ismét. Akkor sem aludtam sokat, ma sem lesz, betű, betű, betű. Legutoljára most egy Hamvas Béla topicban süllyedtem el. Újraolvasni, újraolvasni, ez lesz a szabály.

Ma reggel arra gondolok, hogy érettnek lenni annyi, mint megkétszereződve fiatalnak lenni. Az eredeti egyszerűbb és szebb. Reife ist doppelte Jugend. Minden érett gyümölcs ezt bizonyítja. Íme, az őszibarack. Sárga húsa van, az egyik oldala krapplakkvörös, a másik narancs. Kihívó és kívánatos. Megérni annyi, mint duplán fiatalnak lenni. És érettnek lenni a legnagyobb, mondja Shakespeare, ripeness is all. Semmi sem fiatalabb, mint az ilyen kacér gömbölyűség. Közben már régen a muskotályszőlőt szopogatom és hozzá mandulát harapok, de a fűben mellettem piros alma és két csodaszép szem szilva.

/Hamvas Béla: Gyümölcsóra/